 |
Jelenleg, 11 vendég és 0 regisztrált felhasználó olvas bennünket.
Jelenleg névtelen látogató vagy. Ingyenesen regisztrálhatod magad, ide kattintva
|
|  |

Alma-nach Írásaid tárhelye. Tagjaink a FAQ-ban megjelölt szabályok figyelembevételével szabadon publikálhatják portálunkon az írásaikat. Az általános netikett betartása mellett ezekhez hozzá lehet szólni. Moderátoraink kérésre moderálnak, de személyeskedés esetén kérés nélkül is megteszik.
[ Alma-nach. | Regisztrálj! ] A tagoknak lehetősége van publikálni, és azokhoz hozzászólni. |
|
|
Szüret

|
|
Sűrűsödik bennem a félelem,
ahogy a fákon gyérül a levél.
Az ősz biztat okosan, szelíden,
de hegytetőkön rémlik már a tél.
Hűvös vidék ez. Felénk nem terem
a szőlő, nem édesül meg leve;
szedret szedek, - felsebzi a kezem -,
de benne van még a nyár melege.
Kamrám polcán a celofán alatt
vigasztalja hitetlen szívemet
a nyártól csent keser-édes falat:
hogy lesz még tavasz, lesz még kikelet!
Mert egyre hosszabb és egyre hidegebb
telek jőnek, és egyre jobban nyom
a gondolat, hogy kegyetlen szelek
betemetik majd kósza lábnyomom. |
|
Olvasás: 293 Utoljára változtatva 09-21-2009 @ 11:43 pm
zsoloo ( 09-14-2009 @ 08:02 pm)
 Csak, ha, mint verset elemzem, akkor is jó. Azonban az amatőr írások közül is kiemelkedőnek tartom, benne érződik a visszafogott fájdalom, a megfontoltan egymás mellé helyezett szavak és gondolatok rendje, a rövid, tömör, kifejező ábrázolás, az letisztult egyszerűség, a szelíd, elbeszélő stílus. Egyetlen hibája, hogy hirtelen véget ér, pedig úgy kívánkozna, hogy folytatódjék, kibontakozzon ez a bevezető. |
|
ukume ( 09-14-2009 @ 06:45 pm)
 ehj! talán nem is tudod, de véletlenül benne felejtettél egy kis optimizmust! :)))) szeretem a szemeddel látni a világot! |
|
csutka ( 09-14-2009 @ 11:32 pm)
 Ági, azért lett optimista kicsengése, mert hamarabb véget ért, mint ahogy befejeztem volna. :) Tényleg akartam még folytatni, - Zsoloo jól mondta, hogy még kellene valami hozzá - , de az mind keményebb, nagyobb telekről szólt volna, kegyetlen szelekről, meg nélkülem csillanó tavaszról, és okosabbnak láttam egy közhelyes reményfordulattal leállni. De még mocorog bennem, még lehet, hogy változtatok rajta. |
|
parakalo ( 10-25-2009 @ 07:11 pm)
 Lesz még tavasz! Lesz még kikelet! Kell, hogy legyen! Ugye? |
|
Mesebelivandor ( 11-30-2009 @ 11:17 pm)
 Igen, sajnos a legtöbb versnél mindig hiányzik valami, fontos.
Úgy tapasztalom, ami leginkább hiányzik az éppen az olvasó :), legfőképpen pedig az, aki érti is, amit olvas. :)
Szerencsére ennél a versnél ez úgy látom nincs így.
Ez a sor:
Kamrám polcán a celofán alatt, (kép) emlékeztet Zsoloo egy versére, aminek a címe: Kamrák, pitvarok.
Az utolsó sora, pedig egy Ladányi Mihály versre emlékezet. Sajnos nem találom a verset a neten.
Vélem, talán tudnátok segíteni.
Kerestem, hogy a két szöveget össze tudjam vetni egymással, de A Ladányi Mihályét nem találom mellé.
Csak foszlányokra emlékszem belőle. végülis több mint 20 éve nem olvastam.
Amire még 20 év távlatából emlékszem:
Az élet elmegy akkor is, ha.....ülsz vagy állsz.......
... vagy valakit kézen fog a kezed.
Lépted nyomán majd kinő a fű, benövi ...s ..eltemeti lábnyomod.
Ha tudtok segítsetek, és akkor a kommentem teljes lehetne.
|
|
|
|